Embléma

Vöröskereszt-embléma

Kevés olyan ismert és kedvelt szimbóluma van az emberiségnek, mint a Vöröskereszt-embléma. A logót számos intézmény, vállalat és magánszemély használja. Kevesen tudják azonban, hogy az embléma használatát a Genfi Egyezmények, illetve a hazai jogszabályok szigorúan korlátozzák.

Ennek oka éppen az embléma értékének és eredeti funkciójának a védelme. A Vöröskereszt-logó tényleges és egyetlen szerepe, hogy háborúk és egyéb fegyveres konfliktusok esetén védelmet nyújtson az arra rászorulóknak. Békeidőben egyedül a Nemzetközi Vöröskereszt, illetve a nemzeti Vöröskereszt-társaságok használhatják ezt a szimbólumot. Amennyiben az emblémát magánszemélyek, intézmények vagy gazdasági társaságok is szabadon felhasználhatnák, annak értéke, megbecsültsége óhatatlanul csökkenne, és egy esetleges fegyveres konfliktus esetén védelmi funkcióját már nem tudná betölteni.

Magyarországon igen gyakori az emblémasértések száma. A Magyar Vöröskereszt tisztában van azzal, hogy a jogosulatlan felhasználók többsége jóhiszeműen és jó célok érdekében jár el, ezért a szervezet a jogi úton történő rendezés helyett a felvilágosítás és a párbeszéd útját választotta. Ennek jegyében a Magyar Vöröskereszt vezetősége 2007 februárjában tárgyalóasztalhoz ült a Magyar Kórházszövetség, a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara vezetőivel. A megbeszélés résztvevői egyetértettek a jogosulatlan emblémahasználat visszaszorításának szükségességével, s elhatározták, hogy a közeljövőben közösen hívják fel a közfigyelmet a Vöröskereszt-embléma valódi jelentésére és a jogszerű használattal kapcsolatos tudnivalókra.

A Szonda Ipsos 2007 áprilisában ezerfős, reprezentatív közvélemény-kutatást végzett a Vöröskereszt-emblémával kapcsolatos társadalmi megítélésével kapcsolatban. A beérkezett válaszokból kiderül: a lakosság 50 százaléka szerint a Magyar Vöröskeresztet, egynegyede szerint pedig az egészségüggyel kapcsolatos dolgokat szimbolizálja a vöröskereszt-logó. Arra a kérdésre, miszerint egyetért-e azzal, hogy a vöröskereszt-emblémát hazánkban kizárólag a Magyar Vöröskereszt használhassa, a megkérdezettek 74 százaléka választ igennel. 16 százalék ellenzi a törekvést, tíz százalék pedig nem nyilvánított véleményt.

Szonda Ipsos felmérése »

Kik használhatják az emblémát?

Békeidőben: Jelzési célú használat (kis méretű embléma)

Mindenekelőtt a Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzeti Társaságok a jelzési célú használatot szabályozó hazai jogszabályoknak, valamint a Mozgalom 1991. évi, a Nemzeti társaságok embléma használatára vonatkozó Szabályzatának megfelelően.

A nemzeti társaságok csak akkor használhatják az emblémát tevékenységeik során, ha azok összhangban vannak az Alapelvekkel, tehát kizárólag arra irányulnak, hogy minden szenvedőnek önkéntes és pártatlan segítséget nyújtsanak.

A nemzeti társaságok a Szabályzatnak megfelelően, saját rendezvényeiken és forrásbővítő kampányaikon is használhatják az emblémát. Harmadik felek (pl. kereskedelmi cégek vagy egyéb szervezetek) társulhatnak ezekhez a rendezvényekhez vagy kampányokhoz, de csak akkor, ha megfelelnek a Szabályzatnak.

Mentőautók és elsősegélyhelyek, amelyeket nem a Vöröskereszt működtet, jelzési céllal, csak békeidőben szintén kitűzhetik az emblémát, feltéve, ha azt az ország törvényeinek megfelelően használják, a nemzeti társaságtól erre kifejezett engedélyt kaptak, és az elsősegélyhelyek kizárólag ingyen nyújtanak segítséget.

Konfliktus idején: védelmi céllal történő használat (nagyméretű embléma)

Kormányaik által elismert és a fegyveres erők egészségügyi alakulatainak segítésére felhatalmazott Vöröskereszt vagy Vörösfélhold Nemzeti Társaságok. Védelmi célokra kizárólag személyzetük és felszerelésük azon részére használhatják az emblémát, amely háború idején a hivatalos katonai egészségügyi alakulatokat segítik, kizárólag azt a szerepet töltik be, mint ez utóbbiak, s a katonai törvényeknek és szabályzatoknak vannak alárendelve.

Az állam által elismert, és az embléma védelmi célú elhelyezésére felhatalmazott polgári kórházak. Valamennyi polgári egészségügyi egység (kórházak, elsősegélynyújtó állomások, stb.,) amelyet az illetékes hatóságok elismertek és felhatalmaztak (csak az I. Jegyzőkönyv részes államaira vonatkozik).

Egyéb önkéntes segélyszervezetek a nemzeti társaságokéval azonos feltételek mellett: kormányaik által elismertek és felhatalmazást nyertek; az emblémát kizárólag a fegyveres erők egészségügyi alakulataihoz rendelt személyzetük és felszerelésük részére használhatják, és a katonai törvényeknek és szabályzatoknak vannak alárendelve).

Törvényi szabályozás

Vonatkozó törvény

A Magyar Vöröskereszt jogállásával, az emblémavédelemmel kapcsolatos feladatokat, teendőket és szabályokat több, jelenleg is hatályos jogszabály pontosítja. Legfontosabb jogforrásként említhetők a Genfben 1949. augusztus 12-én kelt nemzetközi egyezmények, valamint az azt a magyar jogrend részévé tevő jogszabályok (törvények, törvényerejű rendeletek, egyéb alsóbb szintű rendeletek). Az említett genfi egyezményeket elsőként az 1954. évi 32. törvényerejű rendelet iktatta a törvényerejű rendeletek sorába, mely 1955. február 3-án hatályba lépett. Az egyezmény eredeti magyar nyelvű szövegét azonban csak a 2000/17. számon tette közzé a Magyar Közlöny.

A fent említett (2007/17) egyezmény az ismertetőjellel kapcsolatban az alábbi rendelkezést alkotta:

33. Cikk

"Svájc iránti tiszteletből a szövetségi színek felcserélésével létesített címerkép, azaz fehér alapon nyugvó vörös kereszt, megmarad a hadseregek egészségügyi szolgálatának jelvényeként és ismertetőjeleként.

Azoknál az országoknál azonban, amelyek már a vörös kereszt helyett a vörös félholdat vagy a vörös oroszlánt és napot használják fehér alapon ismertetőjelként, ezek a jelvények a jelen Egyezmény értelmében szintén elfogadottak." (A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény)


44. Cikk

"A fehér alapon levő vörös kereszt jelvény, valamint a vörös kereszt vagy genfi kereszt szavak a jelen cikk következő bekezdéseiben említett esetek kivételével akár béke, akár háború idején csak az Egyezmény és a hasonló tárgyú egyezmények által védett egészségügyi alakulatok és intézetek, valamint a személyzet és a felszerelés védelmére vagy megjelölésére használhatók. Ugyanez vonatkozik a 38. Cikk második bekezdésében említett jelvényekre (Hivatkozott szöveg: Azoknál az országoknál azonban, amelyek már a vörös kereszt helyett a vörös félholdat vagy a vörös oroszlánt és napot használják fehér alapon ismertetőjelként, ezek a jelvények a jelen Egyezmény értelmében szintén elfogadottak. - beszúrás: szerk) az ezeket használó országok tekintetében. A Vöröskereszt nemzeti egyesületei és a 26. Cikkben említett egyéb egyesületek csak e bekezdés rendelkezéseinek keretében jogosultak az Egyezmény védelmét biztosító ismertetőjel viselésére.

Ezenkívül a nemzeti Vöröskereszt (vörös félhold, oroszlán és nap) egyesületek jogosultak béke idején belső jogszabályaiknak megfelelően a vörös kereszt nevét és jelvényét a Vöröskereszt Nemzetközi Értekezletei által elfogadott alapelveknek megfelelő egyéb működésük körében is használni. Ha ezt a működést háború idején is folytatják, a jelvény alkalmazásának feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az ne lehessen az Egyezmény védelmének megszerzésére irányulónak tekinteni; viszonylag kisméretű jelvényt kell használni, és az nem alkalmazható karszalagon vagy háztetőn.

A Vöröskereszt nemzetközi szervei és megfelelően igazolt személyzetük mindig jogosultak a vörös keresztnek fehér alapon való viselésére.

Az Egyezmény jelvénye béke idején, kivételesen, a belső jogszabályoknak megfelelően a Vöröskereszt (vörös félhold, oroszlán és nap) valamelyik nemzeti egyesületének engedélyével a sebesültszállításra szolgáló járművek és az olyan segélyhelyek elhelyezésének megjelölésére is használható, amelyek kizárólag sebesültek és betegek ingyenes ápolására vannak fenntartva."(A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény)


Részlet a Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. Törvényből:

5 § 

"(1) A Vöröskereszt szervezet ismertetőjele a fehér alapon nyugvó vörös kereszt.

(2) A Vöröskereszt jelvénye kör alakú fehér mezőben nyugvó vörös kereszt Magyar Vöröskereszt felirattal

(3) Az ismertető jel és jelvény mind béke, mind háború idején a Vöröskereszt szervein kívül csak a nemzetközi egyezményekben meghatározott egészségügyi alakulatok és intézmények, valamint az utóbbiak személyzetének és felszerelésének védelmére vagy megjelölésére használható.

(4) A Vöröskereszt béke idején kivételesen - a nemzetközi egyezményekben meghatározott célokra - engedélyezheti a jelvénynek, valamint annak utánzását jelentő minden jelnek vagy elnevezésnek használatát arra nem jogosult magánszemélynek vagy szervezetek számára.

(5) A jelvénynek a (3), (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő használata - külön jogszabályban meghatározott - szabálysértésnek minősül."

 

Jogosulatlan használat

Idézet a 218/1999. (XII. 28.), az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendeletből:

14. §
(2) Aki mások előtt
a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott szervek rendszeresített egyenruháját, rendfokozatát, jelvényét, kitüntetését, ezek utánzatát jogosulatlanul viseli, továbbá az e szervekre utaló feliratot, matricát ruháján vagy járművén jogosulatlanul feltüntet,
b) humanitárius, illetőleg egészségügyi szervezetek jelvényeit jogosulatlanul használja,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendorség hatáskörébe tartozik.

A "vörös kereszt" vagy "vörös félhold" emblémája olyan szervezetek vagy személyek által történő használata, akiknek erre nincs felhatalmazásuk (kereskedelmi cégek, civil szervezetek, magánszemélyek, orvosok, gyógyszerészek, reklámok stb.). Orvosok, rendelők, magánklinikák, gyógyszertárak, gyógyszergyárak nem jogosultak az embléma használatára.

Kereskedelmi célokra az embléma használata nem engedélyezett!

 

Következő véradás

dec.

11

szerda

  • 8640 Fonyód, Ady Endre u. 17. - 12:00-17:30
    Fonyódi Művelődési Központ

Ezt követő időpont:
December 12. (csütörtök)

  • 7400 Kaposvár, Füredi u. 146/A. - 09:00-15:00
    Magyar Honvédség 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred
  • 8660 Tab, Munkás u. 28. - 10:30-14:30
    Flextronics International Kft.
  • 8668 Tengőd, Petőfi Sándor u. 136. - 15:30-17:00
    Nyugdijas Klub

Adj vért, és ments meg 3 életet! »

Széchenyi 2020