Dokumentumok

1993. évi XL. törvény a Magyar Vöröskeresztről

Az Országgyűlés a háborúk áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények, ezek 1977. június 8-án aláírt I. és II. kiegészítő jegyzőkönyvei, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom 1986-ban elfogadott alapszabálya szellemében a Magyar Vöröskeresztről és annak tevékenységéről a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A Magyar Vöröskereszt (a továbbiakban: Vöröskereszt) a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz csatlakozó, a Nemzetközi Vöröskereszt alapelvei és elismerési feltételei szerint működő nemzeti humanitárius társadalmi szervezet.

(2) A Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett más társadalmi szervezet a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz nem csatlakozhat, elnevezésében a Vöröskereszttel való összetéveszthetősége alkalmas megjelölést nem használhat.

(3) A Vöröskereszt szervezetét és működésének szabályait az alapszabálya állapítja meg. Az alapszabályt, illetve annak módosítását a Vöröskereszt kongresszusa hagyja jóvá.

2. § (1) A Vöröskereszt - alaptevékenysége körében - a következő feladatokat látja el:

a) háború esetén részt vesz a háború áldozatainak mentésében, az áldozatokról és a hadifoglyokról nyilvántartást vezet, a rászorulók, illetve hozzátartozóik részére tájékoztatást, átmeneti anyagi vagy természetbeni segélyt nyújt;

b) természeti vagy más katasztrófahelyzet esetén a rászorultakat felkutatja, részükre átmeneti segélyeket, illetve jogsegélyt biztosít; az áldozatok mentésére segélycsapatokat működtet;

c) eltűnt személyek felkutatására keresőszolgálatot működtet;

d) átmeneti szállások megteremtésével, fenntartásával és egyéb módon közreműködik a menedéket kérők és a menekültek megsegítésében, előmozdítja hazatérésük lehetőségének mielőbbi megteremtését;

e) egészségneveléssel, házigondozó szolgálat kialakításával, elsősegélynyújtás oktatásával, továbbá a rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez;

f) szervezi az önkéntes véradók részvételét a véradásban, és részt vesz a vérellátás rendszerének fejlesztésében;

g) a rászorultak részére igény szerint - az alapszabályban meghatározott módokon - szociális segítséget nyújt.

(2) A Vöröskereszt az alapszabályában egyéb feladatok ellátását is vállalhatja.

(3) A Vöröskeresztet feladatai ellátása során hatósági jogkör nem illeti meg.

3. § A Vöröskereszt a 2. § (1) bekezdésében felsorolt, az alaptevékenységéhez tartozó feladatai (a továbbiakban: alapfeladatok) teljesítéséhez költségvetési támogatásban részesül külön jogszabályban meghatározottak szerint.

4. § (1) A Vöröskeresztet a társadalmi szervezetekre vonatkozó általános szabályok szerint illetik meg adókedvezmények, illetőleg adó- és illetékmentességek.

(2) A Magyar Vöröskeresztet a vámjogszabályban meghatározott vámmentesség (vámkedvezmény) illeti meg.

(3) Az alapfeladatok megvalósításához a Vöröskeresztnek felajánlott és általa elfogadott bármely pénzeszköz, továbbá bármely ingó és ingatlan dolog, amelynek pénzbeli értéke van - külön hatósági jóváhagyás nélkül - közérdekű célra való kötelezettségvállalásnak minősül.

5. § (1) A Vöröskereszt szervezet ismertetőjele a fehér alapon nyugvó vörös kereszt.

(2) A Vöröskereszt jelvénye kör alakú, fehér mezőben nyugvó vörös kereszt, „Magyar Vöröskereszt” körfelirattal.

(3) Az (1), illetőleg a (2) bekezdések szerinti ismertetőjel, jelvény és megnevezés (a továbbiakban együtt: jelvény) mind béke, mind háború idején a Vöröskereszt szervein kívül csak a nemzetközi egyezményekben meghatározott egészségügyi alakulatok és intézmények, valamint az utóbbiak személyzetének és felszerelésének védelmére vagy megjelölésére használható.

(4) A Vöröskereszt béke idején, kivételesen - a nemzetközi egyezményekben meghatározott célokra - engedélyezheti a jelvények, valamint annak utánzását jelentő minden jelnek vagy elnevezésnek a használatát a (3) bekezdés szerint arra nem jogosult magánszemélyek vagy szervezetek számára.

(5) A jelvénynek a (3)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő használata - külön jogszabályban meghatározott - szabálysértésnek minősül.

6. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései irányadóak.

(2) A Vöröskereszt e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül köteles kérni nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróságtól.

7. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; egyidejűleg a Magyar Vöröskeresztről szóló 1955. évi 25 tvr., valamint az azt módosító 1986. évi 26. tvr. a hatályát veszti.

A Magyar Vöröskereszt alapszabálya

A Magyar Vöröskereszt alapszabálya (2014) »

Közhasznúsági jelentés 2011

A Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének 2011. évi közhasznúsági jelentése.

Szöveges beszámoló 2011 »

Mérleg 2011 »

Költségvetési kimutatás 2011 »

Független könyvvizsgálói jelentés 2011 »

Eredménykimutatás 2011 »

 

Közhasznúsági jelentés 2012

A Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének 2012. évi közhasznúsági jelentése.

2012. évi közhasznúsági jelentés »

Közhasznúsági jelentés 2013

A Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének 2013. évi közhasznúsági jelentése.

2013. évi közhasznúsági jelentés »

 

Közhasznúsági jelentés 2014

A Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének 2014. évi közhasznúsági jelentése.

Közhasznúsági jelentés 2014 »

Közhasznúsági jelentés 2015

Közhasznúsági jelentés 2015

2015 közhasznúsági jelentés »

Közhasznúsági jelentés 2016

A Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének 2016. évi közhasznúsági jelentése.

Közhasznúsági jelentés 2016 »

Genfi Egyezmények

Genfi egyezmények

 

Genfi egyezmények (1949)

1. A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt egyezmény I. Genfi Egyezmény

2. A tengeri haderők sebesültjei, betegei és hajó töröttjei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt egyezmény II. Genfi Egyezmény

3. A hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt egyezmény III. Genfi Egyezmény

4. A polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt egyezmény IV. Genfi Egyezmény

 

Kiegészítő jegyzőkönyvek (Genf, 1977)

1. Az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezményeket kiegészítő I. Jegyzőkönyv a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről I. Kiegészítő Jegyzőkönyv

2. Az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezményeket kiegészítő II. Jegyzőkönyv a nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről II. Kiegészítő Jegyzőkönyv

 

Részletek a fenti dokumentumok keresőszolgálati tevékenységre vonatkozó passzusaiból:

 

IV. Genfi Egyezmény

25. Cikk

Valamely Fél területén vagy az általa megszállott területen tartózkodó valamennyi személy jogosult szigorúan családi jellegű értesítéseket küldeni családtagjaiknak, azoknak tartózkodási helyére való tekintet nélkül, illetve jogosultak ilyen értesítések kézhezvételére. Ezt a levelezést gyorsan és indokolatlan késedelem nélkül kell továbbítani.

Ha a körülmények következtében a családi levelezés továbbítása rendes postai úton nehézzé vagy lehetetlenné válik, az összeütköző Felek semleges közvetítőhöz fordulnak, hogy azzal megállapítsák azokat az eszközöket, amelyekkel kötelezettségeik végrehajtása a legjobb feltételek mellett biztosítható, nevezetesen a nemzeti Vöröskereszt (vörös félhold, vörös oroszlán és nap) egyesületek segítségével.

 

IV. Genfi Egyezmény

26. Cikk

Mindegyik összeütköző Fél tartozik megkönnyíteni, hogy a háború folytán szétszóródott családtagok az egymással való érintkezés újrafelvétele és - ha lehetséges - egyesülésük céljából kutatásokat eszközöljenek. Nevezetesen támogatja azoknak a szervezeteknek a működését, amelyek ezt a feladatot ellátják, feltéve, hogy elismerte azokat, és azok alkalmazkodnak az általa megállapított biztonsági rendszabályokhoz.

 

I. Kiegészítő Jegyzőkönyv

32. Cikk

A jelen Címben foglalt rendelkezések megvalósítása során a Magas Szerződő Feleknek, az összeütköző Feleknek és a nemzetközi emberbaráti szervezeteknek az Egyezményekben és a jelen Jegyzőkönyvben szabályozott tevékenységét mindenekelőtt a családoknak az a joga vezérli, hogy tudomással bírjanak hozzátartozóik sorsáról.

 

I. Kiegészítő Jegyzőkönyv

33.Cikk

1. Mihelyt a körülmények lehetővé teszik, de legkésőbb az aktív harci cselekmények befejeztével az összeütköző Felek mindegyike köteles felkutatni a szemben álló Fél által eltűntnek nyilvánított személyeket. A szembenálló Fél minden rájuk vonatkozó adat közlésével köteles megkönnyíteni az ilyen személyek felkutatását.

 

3. Az 1. bekezdés alapján eltűntnek nyilvánított személyek adatait és az ilyen adatok iránti kérelmeket közvetlenül vagy a Védőhatalom, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának Központi Tájékoztató Irodája, illetve a Nemzetközi Vöröskereszt (Vörös Félhold, Vörös Oroszlán és Nap) társaságok útján kell továbbítani. Ha az adatközlés nem a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és annak Központi Tájékoztató Irodája útján történik, az összeütköző Felek mindegyike köteles gondoskodni arról, hogy az adatokat a Központi Tájékoztató Iroda is megkapja.

I. GENFI EGYEZMÉNY »

II. GENFI EGYEZMÉNY »

III. GENFI EGYEZMÉNY »

IV. GENFI EGYEZMÉNY »

I. JEGYZŐKÖNYV »

II. JEGYZŐKÖNYV »

Következő véradás

jún.

26

hétfő

  • 7258 Baté, Fő u. 7. - 13:00-16:00
    Önkormányzat
  • 8600 Siófok, Semmelweis I. u. 2. - 09:00-13:00
    Kórház-Vérellátó

Ezt követő időpont:
Június 27. (kedd)

  • 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 19. - 09:00-12:00
    Büntetés-végrehajtási Intézet
  • 7500 Nagyatád, Bajcsy-Zsilinszky u. 1. - 08:00-15:00
    Kórház-Vérellátó

Adj vért, és ments meg 3 életet! »